2010. június 27., vasárnap

Különleges vers egy különleges embertől

Szóval az ígért különlegesség! :-D
Ez a vers számomra különleges! Minden téren kilóg a sorból, legfőképp azért, mert nem én írtam.

Történt egyszer, hogy egy lakodalomban, a játékos kedvű vendégek elloptak pár személyes tárgyat az ifjú pártól. Természetesen, ahogy az lenni szokott, ezeket a tárgyakat csak valamilyen feltétel, próba teljesítése után voltak hajlandók visszaszolgáltatni. Az egyik ilyen eltulajdonított érték az ara cipellője volt, így hát a férjnek kellett visszaszereznie. A próbatétel különösen nehéznek ígérkezett, a násznép kaján vigyorral az arcán dörzsölte a kezét, hogy most aztán kifognak vendéglátójukon. Az újdonsült férj kapott egy listát. A listán szereplő tíz - irgalmatlanul nem odaillő - szó segítségével kellett szerelmet vallania feleségének. Nem is akárhogyan! Versbe szedve!
És, hogy miért is olyan különleges ez a vers, azon kívül, hogy nagy közönség előtt, rögtönzés útján született? Azért, mert egy olyan ember agyából, szívéből pattant ki, aki költői vénának mindaddig a legapróbb jelét se mutatta!
A szóban forgó illető pedig nem más volt, mint az én drága hites uram, az ifjú feleség pedig én magam! :-D Ráadásul, míg a cipőtolvajok előre örültek a hosszadalmas, vidám mókának, addig tehetségét még előlem is titkoló párom letérdelt elém, és ahogy olvasta a szavakat, már szőtte is bele a versbe!

Íme hát, a szerelmetes költemény :-D

Oly gyönyörű vagy,
én hozzád képest WC-kefe,
vagy orrszőr-nyíró.
Elhordanám érted a Lánchidat is,
én, a bugyigumi.
Jöjjön akár tízezer skinhead,
támadjon torpedó.
A bőrgomba sem ellenség.
Mit nekem Osama bin Laden.
Mind kutyagumi
a szerelmünkhöz képest.
Reszkessen minden patkány,
aki közénk áll!

2 megjegyzés: